2014. július 3., csütörtök

ÚJABB SZAKRÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK A PILISBEN 


Bár a Pilis Naptárkörének felfedezése két és fél évvel ezelőtt történt, mind a mai napig szolgál meglepetésszerű összefüggésekkel, melyek következetesen támogatják az akkor kidolgozott elméletet. 
(Az alapvetések itt olvashatók: http://koronaespilis.uw.hu/)
A honlap anyagának megírása óta tengernyi új adat keletkezett, ezek nagy része egyelőre csak jegyzetlapokon létezik, csak a készülő könyvben állnak össze egységes kerek egésszé. Ezúttal egy kis ízelítőt nyújtanék az  új észrevételekből.


Egy korábbi vizsgálódás eredményeképpen Egyed Zoltán Pajzsvivő által Fehéregyházaként azonosított földrajzi pontot (a békásmegyeri lakótelep szomszédságában található Róka-hegyet), helyeztem tágabb térbeli rendszerbe. (Fehéregyháza azonosításáról lásd: http://feheregyhaza.blogspot.hu/ )


A rajzon látható a felkelő Nap iránya a téli napfordulón. Ha a pilisszántói kápolnától szemléljük, a Nap hajnalban a Ziribár-hegy felett töndököl. De ha ezt az irányt északnyugat felé meghosszabbítjuk, pontosan a klastrompusztai kolostorba ütközünk. Ha pedig a tengelyt délkelet felé hosszabbítjuk meg, elérjük Fehéregyháza helyét. Tehát több fontos kultikus hely van felfűzve a napsugarak irányára.

1. Péter-hegy – Róka-hegy csoport
2. Ziribár
3. Pilisszántó (és Pilis-tető)
4. Klastrompuszta (Fontos megjegyeznem, hogy saját vizsgálódásaim tükrében egyet kell értenem azokkal, akik az anyakolostort Klastrompusztára teszik.)

Ebben a rendszerben tehát  Klastrompuszta kolostorát oda építették, ahonnan a téli napfordulón a Nap Fehéregyháza felől kelt fel. 

A teljes kép csak most bontakozott ki, ugyanis az akkor észlelt tengelynek megtaláltam az északi párját, és kiderült, hogy a kettő együtt alkot egységes egészet. Az északi, szent helyek által képződött egyenes így fest:



A pilisszentléleki pálos kolostor, a dömösi prépostság, a Börzsöny legdélebbi csücskének festői sziklái közt rejtőző XIII. századi barlangkolostor, a Szent Mihály-hegy és a nagymarosi gótikus templom (jelentőségéről lásd: http://szentterszentido.blogspot.hu/2013/10/a-nagymarosi-romai-katolikus-templom.html) helye hajszál pontosan alkot egy egyenest, mintha csak modern műholdas helymeghatározó eszközökkel mérték volna ki őket.

Az északi és a déli vonal együttese pedig így néz ki:



A két tengely a kesztölci templomnál találkozik, mindkettő 37 fokos szöget zár be a földrajzi keleti iránnyal. Ha a kettejük metszéspontjában állunk, egyúttal a nyári és a téli napforduló napfelkeltéinek irányát is megkapjuk az egyenesek által. A vonalakon egy-egy fontosabb hegycsúcs is található, északon a Szent Mihály-hegy, délen a Ziribár. Helyzetük az adott rendszerben teljesen szimmetrikus.
Végezetül az újonnan felfedezett egyenes, naptárkörben elfoglalt helyéről egy sematikus rajz:



Kevés olyan fertálya lehet a Kárpáthazának (vagy talán nincs is több), ahol ennyi szent hely található ilyen kis földrajzi egységen belül. És e szent helyek mind egy csodálatos rendezőelv, a Szent Korona szellemisége szerint alkotnak egységes rendszert. A kérdés az, hogy mindez lehet-e véletlen.

Scheffer Miklós




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése